Teljes nevem dr. Kolozsi Péter. Debrecenben születtem második gyerekként, bátyám Dénes. A Kolozsi család nem tősgyökeres debreceni, nagyszüleimnek a II. világháború után kellett elhagynia a Felvidéket, akkor Tokajba költöztek, és Édesapám házasodott Debrecenbe. Gyerekkorom a Nagyerdő környékén telt el, ennek köszönhetően a Kardos utcai (Hatvani István) általános iskolába jártam, közben az iskola mellett lelkes természetbaráttá váltam. Ebből az időből indult a magyar történelem iránti érdeklődésem is.
Középiskolám a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma volt. Sok mindent vártam a Refitől, sajnos csalódnom kellett. A családi és egyéb problémák miatt belemenekültem azon témakörökbe, amelyek már régóta érdekeltek; térképrajzolás, Trianon-kérdés, magyar történelem, földrajz, időjárás stb. Békességre vágytam, ezt meg is találtam a természetben, pontosabban a hegyekben, amelyek azóta is "támaszt" nyújtanak.
A Refi után a közgazdász szerettem volna lenni, gondolván, hogy arra mindig szükség van (persze, ma már ez sem igaz), egy dolgot nem vettem figyelembe, sajnos a matekhoz nem sok affinitásom van. A sikertelen felvételi után a Discimus Üzleti Iskolába kerültem, ahol az összes lehetséges szakot elvégeztem. Így lettem kereskedelmi menedzser, marketing- és reklámmenedzser stb.
Ezután kezdtem a hirdetésszervező szakmában tevékenykedni, ami arra volt jó, hogy rájöjjek, hogy talán ennél többre hivatott az élet. Közben 2002-ben felvételiztem a debreceni jogi karra. Sajnos, Édesapám nem sokkal ezután 2002 októberében meghalt. Halálával nemcsak az apát veszítettem el, hanem a legjobb barátot is, akire mindig számíthattam. Hasonlóságunk sok mindenből gyökerezett. Többek között talán abból is, hogy egy hónapban és egy napon születtünk. Különös, hogy testvérem pedig Édesanyámmal született egy hónapban és napon.
Az egyetem alatt, világmegváltó tervekkel keveredtem az a debreceni MDF-hez. Ezen terveket alapvetően sokszor reménytelennek, de annál szívósabbnak tetsző küldetéstudatom és optimizmusom élteti. Célkitűzéseim között szerepel egy élhetőbb, és jobb "világ" megteremtéséhez való hozzájárulás. Tudom, hogy ez egy rendkívül nehéz, összetett és sokszereplős feladat (kötelesség), de egyszer valakiknek fel kell vállalni, olyan embereknek, akiket nem a pénz, a kizárólag önös érdekek vezérelnek. Sajnos, a politika világa (is) rádöbbentett arra, hogy a helyzet rosszabb, mint gondoltam.
A 2006-os országgyűlési választásokon az MDF debreceni kampányában vállaltam szerepet, majd az őszi önkormányzati választásokon a képviselőjelöltség mellett debreceni kampányfőnök is voltam. A 2006-os választások után a Debreceni Szervezet elnökségének tagjává választottak. A 2010-es választások eredménye semmivé tette azt a sok áldozatot, amit a pártért hoztam/hoztunk. Persze azért nem dőlt össze a világ, de a fájdalmas konzekvenciákat levontam; befejeztem a közéleti ténykedésemet.
Három évig az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. berkein belül jogi ügyekkel foglalkoztam. A magyarországi és a munkahelyi kiábrándító helyzetet megunva 2011. májustól őszig a felső-ausztriai Mondsee-n dolgoztam, novembertől pedig Svájcban, Kanton Uriban élek és munkálkodom.